1. Mi történik, ha a tinta túlszárad?Van egy elmélet, hogy ha a tinta felületét túl sok ultraibolya fény éri, az egyre keményebb lesz. Amikor az emberek újabb tintát nyomtatnak erre a megkeményedett tintafóliára, és másodszor megszárítják, a felső és az alsó tintaréteg közötti tapadás nagyon gyenge lesz.
Egy másik elmélet szerint a túl keményedés fotooxidációt okoz a tinta felületén. A fotooxidáció tönkreteszi a kémiai kötéseket a tintafilm felületén. Ha a tintafilm felületén lévő molekuláris kötések lebomlanak vagy megsérülnek, a film és egy másik festékréteg közötti tapadás csökken. A túlszáradt festékfilmek nemcsak kevésbé rugalmasak, hanem hajlamosak a felületi ridegségre is.
2. Miért kötnek ki egyes UV-tinták gyorsabban, mint mások?Az UV-tintákat általában bizonyos hordozók jellemzőinek és bizonyos alkalmazások speciális követelményeinek megfelelően állítják elő. Kémiai szempontból minél gyorsabban köt ki a tinta, annál rosszabb a térhálósodás utáni rugalmassága. Elképzelhető, hogy amikor a tinta kikeményedik, a tinta molekulák térhálósodási reakciókon mennek keresztül. Ha ezek a molekulák nagyszámú, sok elágazású molekulaláncot alkotnak, a tinta gyorsan megköt, de nem lesz túl rugalmas; Ha ezek a molekulák kisszámú, elágazás nélküli molekulaláncot alkotnak, a tinta lassan kikeményedhet, de mindenképpen nagyon rugalmas lesz. A legtöbb tintát az alkalmazási követelmények alapján tervezték. Például a membránkapcsolók gyártására tervezett tinták esetében a kikeményedett tintafóliának kompatibilisnek kell lennie a kompozit ragasztókkal, és elég rugalmasnak kell lennie ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjon a későbbi feldolgozásokhoz, például a préseléshez és a domborításhoz.
Érdemes megjegyezni, hogy a festékben használt vegyi alapanyagok nem tudnak reakcióba lépni a hordozó felületével, ellenkező esetben repedést, törést vagy rétegválást okoznak. Az ilyen tinták általában lassan kötnek ki. A kártyák vagy kemény műanyag kijelzőtáblák gyártásához tervezett tinták nem igényelnek olyan nagy rugalmasságot, és az alkalmazási követelményektől függően gyorsan száradnak. Akár gyorsan, akár lassan szárad a tinta, a végső felhordástól kell kezdenünk. Egy másik figyelemre méltó probléma a keményítő berendezés. Egyes tinták gyorsan kikeményedhetnek, de a keményítő berendezés alacsony hatékonysága miatt a tinta kikeményedési sebessége lelassulhat vagy nem teljesen kikeményedhet.
3. Miért sárgul a polikarbonát (PC) fólia UV tinta használatakor?A polikarbonát érzékeny a 320 nanométernél kisebb hullámhosszú ultraibolya sugarakra. A filmfelület sárgulását a molekulalánc fotooxidáció okozta megszakadása okozza. A műanyag molekuláris kötések elnyelik az ultraibolya fény energiáját és szabad gyököket termelnek. Ezek a szabad gyökök reakcióba lépnek a levegő oxigénjével, és megváltoztatják a műanyag megjelenését és fizikai tulajdonságait.
4. Hogyan lehet elkerülni vagy megszüntetni a polikarbonát felület sárgulását?Ha UV tintával polikarbonát fóliára nyomtatunk, annak felületének sárgulása csökkenthető, de teljesen kiküszöbölni nem lehet. A vasat vagy galliumot hozzáadott pácolt izzók használata hatékonyan csökkentheti ennek a sárgulásnak az előfordulását. Ezek az izzók csökkentik a rövid hullámhosszú ultraibolya sugárzás kibocsátását, hogy elkerüljék a polikarbonát károsodását. Ezen túlmenően az egyes tintaszínek megfelelő kikeményítése csökkenti a hordozó ultraibolya fénynek való kitettségét, és csökkenti a polikarbonát film elszíneződésének lehetőségét.
5.Mi a kapcsolat az UV-keményítő lámpa beállítási paraméterei (watt per hüvelyk) és a radiométeren látható értékek (watt per négyzetcentiméter vagy milliwatt per négyzetcentiméter) között?
A watt per hüvelyk a kikeményítő lámpa teljesítményegysége, amely az Ohm-törvényből származik: volt (feszültség) x amper (áram) = watt (teljesítmény); míg a watt per négyzetcentiméter vagy a milliwatt per négyzetcentiméter az egységnyi területre eső csúcs megvilágítást (UV-energiát) jelenti, amikor a radiométer áthalad a kikeményítő lámpa alatt. A csúcs megvilágítás főként a térhálósító lámpa teljesítményétől függ. Az ok, amiért wattot használunk a csúcsfényerősség mérésére, főként azért van, mert ez a térhálósító lámpa által fogyasztott elektromos energiát jelenti. A térhálósító egység által kapott elektromosság mennyiségén kívül a csúcs megvilágítást befolyásoló egyéb tényezők közé tartozik a reflektor állapota és geometriája, a kikeményítő lámpa kora, valamint a térhálósító lámpa és a kikeményítő felület közötti távolság.
6. Mi a különbség a millijoule és a milliwatt között?Az adott felületre egy bizonyos időtartam alatt besugárzott teljes energiát általában joule per lapos centiméterben vagy millijoule per négyzetcentiméterben fejezik ki. Ez elsősorban a szállítószalag sebességével, a hőkezelő lámpák teljesítményével, számával, korával, állapotával, valamint a térhálósító rendszerben lévő reflektorok alakjával és állapotával kapcsolatos. Az UV-energia vagy egy adott felületre besugárzott sugárzási energia teljesítményét főként watt/négyzetcentiméterben vagy milliwatt/négyzetcentiméterben fejezik ki. Minél nagyobb az UV-energia besugárzása a hordozó felületére, annál több energia hatol be a tintafilmbe. Legyen szó milliwattról vagy millijoule-ról, csak akkor mérhető, ha a radiométer hullámhossz-érzékenysége megfelel bizonyos követelményeknek.
7. Hogyan biztosítjuk az UV tinta megfelelő kikeményedését?Nagyon fontos a tintafilm kikeményítése, amikor az első alkalommal halad át a keményítő egységen. A megfelelő kikeményedés minimálisra csökkentheti a hordozó deformációját, a túlszáradást, az újranedvesedést és az alulszáradást, valamint optimalizálhatja a tapadást a tinta és a humor vagy a bevonatok között. A szitanyomó üzemeknek a gyártás megkezdése előtt meg kell határozniuk a gyártási paramétereket. Az UV tinta keményedési hatékonyságának tesztelése érdekében a hordozó által megengedett legalacsonyabb sebességgel kezdhetjük el a nyomtatást és kikeményíthetjük az előre nyomtatott mintákat. Ezt követően állítsa be a térhálósító lámpa teljesítményét a tinta gyártója által megadott értékre. A nehezen kikeményíthető színek, például a fekete és a fehér kezelésekor a térhálósító lámpa paramétereit is megfelelően növelhetjük. A nyomtatott lap lehűlése után a kétirányú árnyékos módszerrel meghatározhatjuk a tintafilm tapadását. Ha a minta zökkenőmentesen átmegy a teszten, a papírszállító sebessége percenként 10 lábbal növelhető, majd a nyomtatás és a tesztelés addig végezhető, amíg a tintafilm elveszti a tapadást a hordozóhoz, valamint a szállítószalag sebességét és a térhálósító lámpa paramétereit. ekkor rögzítik. Ezután a szállítószalag sebessége 20-30%-kal csökkenthető a tintarendszer jellemzőitől vagy a tintaszállító ajánlásaitól függően.
8. Ha a színek nem fedik egymást, aggódnom kell a túlszáradás miatt?A túlszáradás akkor következik be, amikor a tintafilm felülete túl sok UV fényt nyel el. Ha ezt a problémát nem fedezik fel és nem oldják meg időben, a tintafilm felülete egyre keményebb lesz. Természetesen mindaddig, amíg nem végzünk színes felülnyomást, nem kell túl sokat foglalkoznunk ezzel a problémával. Figyelembe kell azonban vennünk egy másik fontos tényezőt is, ez a nyomtatott film vagy hordozó. Az UV-fény hatással lehet a legtöbb hordozófelületre és bizonyos műanyagokra, amelyek érzékenyek egy bizonyos hullámhosszú UV-fényre. Ez a meghatározott hullámhosszra való érzékenység a levegő oxigénjével kombinálva a műanyag felület degradációját okozhatja. A hordozó felületén lévő molekuláris kötések megszakadhatnak, és az UV-tinta és a hordozó közötti tapadás meghibásodását okozhatják. Az aljzat felületi funkciójának leromlása fokozatos folyamat, és közvetlenül összefügg a kapott UV fény energiájával.
9. Az UV tinta zöld tinta? Miért?Az oldószer alapú tintákhoz képest az UV tinták valóban környezetbarátabbak. Az UV-sugárzással kikeményedő tinták 100%-ban szilárdakká válhatnak, ami azt jelenti, hogy a tinta minden komponense lesz a végső festékfilm.
Az oldószeralapú tinták viszont oldószereket bocsátanak ki a légkörbe, amikor a tintafilm megszárad. Mivel az oldószerek illékony szerves vegyületek, károsak a környezetre.
10. Mi a denzitométeren megjelenő sűrűségadatok mértékegysége?Az optikai sűrűségnek nincsenek mértékegységei. A denzitométer a nyomtatott felületről visszavert vagy áteresztett fény mennyiségét méri. A denzitométerhez csatlakoztatott fotoelektromos szem a visszavert vagy áteresztett fény százalékos arányát sűrűségértékké tudja konvertálni.
11. Milyen tényezők befolyásolják a sűrűséget?A szitanyomásban a sűrűség értékeket befolyásoló változók főként a festékréteg vastagsága, színe, mérete és pigmentrészecskék száma, valamint a hordozó színe. Az optikai sűrűséget elsősorban a tintafilm átlátszatlansága és vastagsága határozza meg, amit viszont befolyásol a pigmentrészecskék mérete és száma, valamint fényelnyelési és -szórási tulajdonságaik.
12. Mi az a dyne szint?A Dyne/cm a felületi feszültség mérésére használt mértékegység. Ezt a feszültséget egy adott folyadék (felületi feszültség) vagy szilárd anyag (felületi energia) intermolekuláris vonzása okozza. Gyakorlati okokból ezt a paramétert általában dyne levelnek nevezzük. Egy adott hordozó dinszintje vagy felületi energiája a nedvesíthetőségét és a tintatapadását jelenti. A felületi energia egy anyag fizikai tulajdonsága. Sok nyomtatásban használt fólia és hordozó alacsony nyomtatási szinttel rendelkezik, például 31 dyne/cm polietilén és 29 dyne/cm polipropilén, ezért speciális kezelést igényelnek. Megfelelő kezeléssel egyes szubsztrátumok dinszintje megnőhet, de csak átmenetileg. Amikor készen áll a nyomtatásra, vannak más tényezők is, amelyek befolyásolják az aljzat dine szintjét, mint például: a kezelések ideje és száma, tárolási feltételek, környezeti páratartalom és porszint. Mivel a dinszintek idővel változhatnak, a legtöbb nyomtató úgy érzi, hogy ezeket a filmeket nyomtatás előtt kezelni vagy újra kell kezelni.
13. Hogyan történik a lángkezelés?A műanyagok természetüknél fogva nem porózusak és inert felülettel rendelkeznek (alacsony felületi energia). A lángkezelés a műanyagok előkezelésének módszere az aljzat felületének dine-szintjének növelésére. Ezt a módszert a műanyag palackos nyomtatás mellett az autóiparban és a filmfeldolgozó iparban is széles körben alkalmazzák. A lángkezelés nemcsak a felületi energiát növeli, hanem kiküszöböli a felületi szennyeződéseket is. A lángkezelés összetett fizikai és kémiai reakciók sorozatát foglalja magában. A lángkezelés fizikai mechanizmusa az, hogy a magas hőmérsékletű láng energiát ad át az aljzat felületén lévő olajnak és szennyeződéseknek, amelyek hő hatására elpárolognak és tisztító szerepet töltenek be; kémiai mechanizmusa pedig az, hogy a láng nagyszámú iont tartalmaz, amelyek erős oxidáló tulajdonságokkal rendelkeznek. Magas hőmérsékleten reakcióba lép a kezelt tárgy felületével, és a kezelt tárgy felületén töltött poláris funkciós csoportokból álló réteget képez, ami megnöveli annak felületi energiáját, és ezáltal növeli a folyadékelnyelő képességét.
14. Mi a koronakezelés?A koronakisülés egy másik módja a dyne szint növelésének. Ha nagy feszültséget kapcsolunk a hordozóhengerre, a környező levegő ionizálható. Amikor a szubsztrát áthalad ezen az ionizált területen, az anyag felületén lévő molekuláris kötések megszakadnak. Ezt a módszert általában vékonyfilmes anyagok rotációs nyomtatásánál alkalmazzák.
15. Hogyan befolyásolja a lágyító a tinta PVC-n való tapadását?A lágyító olyan vegyi anyag, amely lágyabbá és rugalmasabbá teszi a nyomtatott anyagokat. Széles körben használják PVC-ben (polivinil-klorid). A rugalmas PVC-hez vagy más műanyagokhoz hozzáadott lágyító típusa és mennyisége főként az emberek által a nyomtatott anyag mechanikai, hőelvezetési és elektromos tulajdonságaira vonatkozó követelményeitől függ. A lágyítók a hordozó felületére vándorolhatnak, és befolyásolhatják a tinta tapadását. Az aljzat felületén maradó lágyítók olyan szennyező anyagok, amelyek csökkentik az aljzat felületi energiáját. Minél több szennyeződés van a felületen, annál kisebb a felületi energia és annál kisebb lesz a tapadása a tintához. Ennek elkerülése érdekében a nyomtatás előtt megtisztíthatja a szubsztrátumokat enyhe tisztító oldószerrel a nyomtathatóság javítása érdekében.
16. Hány lámpára van szükségem a kikeményítéshez?Bár a tintarendszer és a hordozó típusa eltérő, általában egyetlen lámpás térhálósítási rendszer is elegendő. Természetesen, ha elegendő költségvetéssel rendelkezik, választhat egy kétlámpás kikeményítő egységet is a kikeményedési sebesség növelésére. Az ok, amiért két kikeményítő lámpa jobb, mint egy, az az, hogy a kétlámpás rendszer több energiát tud biztosítani a hordozónak azonos szállítószalag-sebesség és paraméterbeállítás mellett. Az egyik legfontosabb kérdés, amit figyelembe kell vennünk, hogy a keményítő egység képes-e normál sebességgel kiszárítani a nyomtatott tintát.
17. Hogyan befolyásolja a tinta viszkozitása a nyomtathatóságot?A legtöbb festék tixotróp, ami azt jelenti, hogy viszkozitásuk változik a nyírással, az idővel és a hőmérséklettel. Ezenkívül minél nagyobb a nyírási sebesség, annál alacsonyabb a tinta viszkozitása; minél magasabb a környezeti hőmérséklet, annál alacsonyabb a tinta éves viszkozitása. A szitanyomó tinták általában jó eredményeket érnek el a nyomdán, de a nyomda beállításaitól és a nyomda előtti beállításoktól függően időnként problémák adódhatnak a nyomtathatósággal. A nyomdagépen lévő tinta viszkozitása is különbözik a tintapatronban lévő viszkozitástól. A tintagyártók meghatározott viszkozitási tartományt határoznak meg termékeikhez. A túl vékony vagy túl alacsony viszkozitású tintákhoz a felhasználók megfelelően sűrítőszereket is hozzáadhatnak; a túl vastag vagy túl magas viszkozitású tintákhoz a felhasználók hígítószereket is hozzáadhatnak. Ezenkívül termékinformációkért a tinta szállítójával is kapcsolatba léphet.
18. Milyen tényezők befolyásolják az UV-tinták stabilitását vagy eltarthatóságát?A tinták stabilitását befolyásoló fontos tényező a tinta tárolása. Az UV-tintákat általában műanyag tintapatronokban tárolják, nem pedig fém tintapatronokban, mivel a műanyag tartályok bizonyos fokú oxigénáteresztő képességgel rendelkeznek, ami biztosítja, hogy a tinta felülete és a tartály fedele között bizonyos légrés maradjon. Ez a légrés – különösen a levegő oxigénje – segít minimalizálni a tinta idő előtti térhálósodását. A csomagoláson kívül a tintatartály hőmérséklete is kulcsfontosságú a stabilitás megőrzéséhez. A magas hőmérséklet korai reakciókat és a tinták térhálósodását okozhatja. Az eredeti tintaösszetétel módosítása szintén befolyásolhatja a tinta tárolási stabilitását. Az adalékok, különösen a katalizátorok és a fotoiniciátorok lerövidíthetik a tinta eltarthatóságát.
19. Mi a különbség a formán belüli címkézés (IML) és az in-mold dekoráció (IMD) között?Az öntőformán belüli címkézés és a formán belüli díszítés lényegében ugyanazt jelenti, vagyis egy címke vagy dekorfólia (előre formált vagy nem) kerül a formába, és az olvadt műanyag megtámasztja az alkatrész kialakítása közben. Az előbbinél használt címkék különböző nyomdai technológiákkal készülnek, mint például mélynyomat, ofszet, flexo- vagy szitanyomás. Ezeket a címkéket általában csak az anyag felső felületére nyomtatják, míg a nem nyomtatott oldal a fröccsöntő szerszámhoz kapcsolódik. A formába épített dekorációt többnyire tartós alkatrészek előállítására használják, és általában egy átlátszó fólia második felületére nyomtatják. A formába épített dekorációt általában szitanyomtatóval nyomtatják, és a felhasznált fóliáknak és UV-tintáknak kompatibilisnek kell lenniük a fröccsöntőformával.
20. Mi történik, ha nitrogén keményítő egységet használnak a színes UV-tinták kikeményítésére?Több mint tíz éve állnak rendelkezésre olyan keményítő rendszerek, amelyek nitrogént használnak a nyomtatott termékek keményítésére. Ezeket a rendszereket főként textíliák és membránkapcsolók kikeményítési folyamatában használják. Oxigén helyett nitrogént használnak, mivel az oxigén gátolja a tinták megkötését. Mivel azonban ezekben a rendszerekben az izzók fénye nagyon korlátozott, nem túl hatékonyak a pigmentek vagy a színes tinták keményedésében.
Feladás időpontja: 2024.10.24
