A kádas fotopolimerizáció, konkrétan a lézeres sztereolitográfia vagy SL/SLA volt az első 3D nyomtatási technológia a piacon. Chuck Hull 1984-ben találta fel, 1986-ban szabadalmaztatta, és megalapította a 3D Systems-et. Az eljárás lézersugarat használ egy fotoaktív monomer anyag polimerizálására egy kádban. A fotopolimerizált (keményített) rétegek egy építőlaphoz tapadnak, amely a hardvertől függően felfelé vagy lefelé mozog, lehetővé téve az egymást követő rétegek kialakulását. Az SLA rendszerek nagyon kicsi és precíz alkatrészeket is képesek előállítani kis lézersugár-átmérővel, ezt a folyamatot mikro SLA vagy µSLA néven ismerik. Nagyon nagy alkatrészeket is tudnak előállítani nagyobb sugárátmérővel és hosszabb gyártási idővel, két köbméternél nagyobb gyártási térfogatokon belül.
Az SLA-1 sztereolitográfiai (SLA) nyomtatót, az első kereskedelmi forgalomban kapható 3D nyomtatót a 3D Systems mutatta be 1987-ben.
A tartályos fotopolimerizációs technológiának ma már számos változata létezik. Az SLA után az első a DLP (Digital Light Processing) volt, amelyet a Texas Instruments fejlesztett ki és 1987-ben hozott forgalomba. A lézersugár helyett a fotopolimerizációhoz a DLP technológia digitális fényprojektort használ (hasonlóan egy hagyományos TV-projektorhoz). Ez gyorsabbá teszi, mint az SLA, mivel egyszerre képes fotopolimerizálni a tárgy egy egész rétegét (ezt „síkbeli” folyamatnak nevezik). Az alkatrészek minősége azonban a projektor felbontásától függ, és a méret növekedésével romlik.
Az anyagextrudáláshoz hasonlóan a sztereolitográfia is elérhetőbbé vált az alacsony költségű rendszerek megjelenésével. Az első alacsony költségű rendszerek az eredeti SLA és DLP eljárásokon alapultak. Az utóbbi években azonban megjelentek a LED/LCD fényforrásokon alapuló, ultra-alacsony költségű, kompakt rendszerek új generációja. A tartályos fotopolimerizáció következő evolúciója „folyamatos” vagy „réteg nélküli” fotopolimerizációként ismert, amely jellemzően DLP architektúrán alapul. Ezek az eljárások egy membránt, jellemzően oxigént használnak a gyorsabb és folyamatosabb gyártási sebesség érdekében. Az ilyen típusú sztereolitográfiára vonatkozó szabadalmat először 2006-ban jegyeztette be az EnvisionTEC, egy DLP vállalat, amelyet azóta ETEC névre kereszteltek át, miután a Desktop Metal felvásárolta. A Carbon, egy Szilícium-völgyben működő vállalat azonban 2016-ban elsőként forgalmazta ezt a technológiát, és azóta piacvezetővé vált. A Carbon DLS (Digital Light Synthesis) néven ismert technológiája jelentősen magasabb termelékenységi rátát és a hőre keményedő műanyagok és fotopolimerek kombinációjával lehetővé teszi az alkatrészek tartós hibrid anyagokból történő előállítását. Más cégek, mint például a 3D Systems (4. ábra), az Origin (jelenleg a Stratasys része), a LuxCreo, a Carima és mások is bevezettek hasonló technológiákat a piacra.
Közzététel ideje: 2025. márc. 29.
