AZ ELSŐ ÉS legfontosabb mutató a lehetőségek felmérése során a népesség, amely meghatározza a teljes célpiac (TAM) méretét. Ez az oka annak, hogy a vállalatokat Kína és az ott élő fogyasztók vonzzák.
A puszta méret mellett a népesség korösszetétele, a jövedelmek, a tartós és nem tartós végfelhasználási piacok fejlődése és egyéb tényezők is befolyásolják a műanyaggyanta iránti keresletet.
De végül, miután mindezeket a tényezőket mérlegeltük,elosztja a keresletet a népességgel a kiszámításhozaz egy főre jutó kereslet, ami kulcsfontosságú adat a különböző piacok összehasonlításához.
A demográfusok elkezdték újragondolni a jövőbeli népességnövekedést, és arra a következtetésre jutottak, hogy a világ népessége hamarabb és alacsonyabb szinten fog tetőzni Afrika csökkenő termékenysége, valamint Kína és néhány más, talán soha nem talpra álló ország alacsony termékenysége miatt. Ez felboríthatja a globális piaci feltételezéseket és dinamikát.
Kína lakossága 546 millióról (1950) 2020-ra a hivatalos 1,43 milliárdra nőtt. Az 1979 és 2015 közötti egygyermekes politika a termékenység csökkenéséhez, a férfi/nő arány eltolódásához és a népesség tetőzéséhez vezetett, India pedig mára Kínát is a legnépesebb nemzetként megelőzte.
Az ENSZ előrejelzése szerint Kína lakossága 2050-re 1,26 milliárdra, 2100-ra pedig 767 millióra csökken. Ezek 53, illetve 134 millióval kevesebbet jelentenek az ENSZ korábbi előrejelzéseihez képest.
A demográfusok (Sanghaji Tudományos Akadémia, Ausztrál Victoria Egyetem stb.) legújabb elemzései megkérdőjelezik ezen előrejelzések mögött álló demográfiai feltételezéseket, és arra számítanak, hogy Kína lakossága 2050-re akár 1,22 milliárdra, 2100-ra pedig 525 millióra is csökkenhet.
Kérdések a születési statisztikákkal kapcsolatban
A Wisconsini Egyetem demográfusa, Yi Fuxian megkérdőjelezte a jelenlegi kínai népességgel és a valószínűsíthető jövőbeli úttal kapcsolatos feltételezéseket. Megvizsgálta Kína demográfiai adatait, és egyértelmű és gyakori eltéréseket talált, például az ellentmondásokat a bejelentett születések száma, a beadott gyermekkori oltások száma és az általános iskolai beiratkozások száma között.
Ezeknek párhuzamosnak kellene lenniük egymással, de nem így vannak. Az elemzők úgy látják, hogy erős ösztönzők fűződnek a helyi önkormányzatokhoz az adatok felfújásához. Occam borotvájára reflektálva a legegyszerűbb magyarázat az, hogy a születések soha nem történtek meg.
Ji azt feltételezi, hogy Kína lakossága 2020-ban 1,29 milliárd volt, nem pedig 1,42 milliárd, ami több mint 130 milliós alulbecslést jelent. A helyzet Északkelet-Kínában a legsúlyosabb, ahol a gazdasági motor leállt. Ji feltételezése szerint az alacsony termékenységi ráta – 0,8 a 2,1-es reprodukciós szinttel szemben – miatt Kína lakossága 2050-re 1,10 milliárdra, 2100-ra pedig 390 millióra csökken. Megjegyzendő, hogy van egy még pesszimistább előrejelzése is.
Más becslések szerint Kína lakossága 250 millióval kevesebb lehet a jelenleg jelentettnél. Kína a globális műanyaggyanta-kereslet nagyjából 40%-át teszi ki, és mint ilyen, a népességgel és más tényezőkkel kapcsolatos alternatív jövőképek jelentősen befolyásolják a globális műanyaggyanta-kereslet dinamikáját.
Kína jelenlegi egy főre jutó gyantaigénye viszonylag magas a legtöbb fejlett gazdasághoz képest, ami a késztermék-export műanyagtartalmának és Kína „világgyárként” betöltött szerepének eredménye. Ez változóban van.
A forgatókönyvek bemutatása
Ennek tudatában megvizsgáltuk Ji Fuxian néhány feltételezését, és kidolgoztunk egy alternatív forgatókönyvet Kína népességének és műanyagkeresletének lehetséges jövőjére vonatkozóan. Alapforgatókönyvként az ENSZ 2024-es kínai népesség-előrejelzéseit használjuk.
Az ENSZ kínai népességre vonatkozó legfrissebb előrejelzését lefelé módosítottuk a korábbi értékelésekhez képest. Ezután a legfrissebb ICIS kínálati és keresleti adatbázis 2050-ig terjedő előrejelzéseit használtuk.
Ez azt mutatja, hogy Kína egy főre jutó kereslete a főbb gyanták – akrilnitril-butadién-sztirol (ABS), polietilén (PE), polipropilén (PP), polisztirol (PS) és polivinil-klorid (PVC) – iránt a 2020-as közel 73 kg-ról 2050-re 144 kg-ra emelkedett.
Megvizsgáltuk a 2050 utáni időszakot is, és feltételeztük, hogy az egy főre jutó gyantakereslet a 2060-as években tovább emelkedik 150 kg-ra, majd az évszázad vége felé mérséklődik – 2100-ra 141 kg-ra – ez az átmenet és a fejlődő gazdaságokra jellemző pálya. Például az Egyesült Államokban az egy főre jutó kereslet ezen gyanták iránt 2004-ben tetőzött, 101 kg-mal.
Egy alternatív forgatókönyvhöz azt feltételeztük, hogy a 2020-as népesség 1,42 milliárd, de a termékenységi ráta a jövőben átlagosan 0,75 születés lesz, ami 2050-re 1,15 milliárd, 2100-ra pedig 373 millió főt eredményez. A forgatókönyvet súlyos demográfiai változásoknak neveztük el.
Ebben a forgatókönyvben azt is feltételeztük, hogy a gazdasági kihívások miatt a gyanta iránti kereslet korábban és alacsonyabb szinten fog beérni. Ez azon az előfeltételen alapul, hogy Kína nem szabadul ki a közepes jövedelmű státuszból egy fejlett gazdaságba.
A demográfiai dinamika túl sok gazdasági ellenszelet jelent. Ebben a forgatókönyvben Kína veszít a globális feldolgozóipari termelésből más országok visszatelepítési kezdeményezései és a kereskedelmi feszültségek miatt, ami a gyanták iránti kereslet csökkenéséhez vezet a műanyagtartalom csökkenéséhez képest, mivel a késztermék-export – az alapesethez képest – alacsonyabb.
Azt is feltételezzük, hogy a szolgáltatási szektor részesedése növekedni fog a kínai gazdaságban. Ezenkívül az ingatlan- és adósságproblémák a 2030-as években is negatívan befolyásolják a gazdasági dinamizmust. Strukturális változások vannak folyamatban. Ebben az esetben az egy főre jutó gyantakeresletet úgy modelleztük, hogy a 2020-as 73 kg-ról 2050-re 101 kg-ra emelkedik, és 104 kg-nál tetőzik.
A forgatókönyvek eredményei
Az alapforgatókönyv szerint a főbb gyanták iránti kereslet 103,1 millió tonnáról (2020) emelkedik, és a 2030-as években kezd beérni, 2050-re elérve a 188,6 millió tonnát. 2050 után a csökkenő népesség és a változó piaci/gazdasági dinamika negatívan befolyásolja a keresletet, amely 2100-ra 89,3 millió tonnára esik vissza. Ez a 2020 előtti kereslettel összhangban lévő szint.
A súlyos demográfiai forgatókönyv szerinti pesszimistább népességi kilátások és a csökkenő gazdasági dinamizmus mellett a főbb gyantafajták iránti kereslet a 2020-as 103,1 millió tonnáról a 2030-as években kezd beérni, és 2050-re eléri a 116,2 millió tonnát.
A csökkenő népesség és a kedvezőtlen gazdasági dinamika miatt a kereslet 2100-ra 38,7 millió tonnára esik vissza, ami a 2010 előtti kereslettel megegyező szint.
Következmények az önellátásra és a kereskedelemre nézve
Ennek következményei vannak Kína műanyaggyanta-önellátására és nettó kereskedelmi mérlegére nézve. Az alapforgatókönyv szerint Kína fő műanyaggyanta-termelése 75,7 millió tonnáról (2020) 183,9 millió tonnára (2050) nő.
Az alapforgatókönyv szerint Kína továbbra is nettó importőr a főbb gyantákból, de nettó importpozíciója 27,4 millió tonnáról (2020) 4,7 millió tonnára (2050) csökken. Csak a 2050-ig tartó időszakra összpontosítunk.
A közvetlen időszakban a gyantaellátás nagyrészt a tervek szerint halad, mivel Kína az önellátásra törekszik. A 2030-as évekre azonban a kapacitásbővítés lelassul a túlkínálattal teli globális piac és a növekvő kereskedelmi feszültségek miatt.
Ennek eredményeként a „Szörnyű demográfiai helyzet” forgatókönyv szerint a termelés több mint elegendő, és a 2030-as évek elejére Kína önellátóvá válik ezekből a gyantákból, és nettó exportőrré válik 3,6 millió tonnával 2035-ben, 7,1 millió tonnával 2040-ben, 9,7 millió tonnával 2045-ben és 11,6 millió tonnával 2050-ben.
A súlyos demográfiai helyzet és a kihívásokkal teli gazdasági dinamika miatt az önellátás és a nettó exportpozíció hamarabb elérhető, de ezt „sikerül” elérni a kereskedelmi feszültségek enyhítése érdekében.
Természetesen meglehetősen komor pillantást vetettünk a demográfiára, az alacsony és csökkenő termékenység jövőjére. „A demográfia a sors”, ahogy a 19. századi francia filozófus, Auguste Comte mondta. De a sors nincs kőbe vésve. Ez egy lehetséges jövőkép.
Vannak más lehetséges jövőképek is, beleértve azokat is, amelyekben a termékenységi ráták helyreállnak, és a technológiai innovációk új hulláma együttesen fokozza a termelékenységet és ezáltal a gazdasági növekedést. Az itt bemutatott forgatókönyv azonban segíthet a vegyipari vállalatoknak strukturált módon gondolkodni a bizonytalanságról, és olyan döntéseket hozni, amelyek befolyásolják a jövőjüket – hogy végső soron megírják a saját történetüket.
Közzététel ideje: 2025. július 5.
