A szakértők most arra szólítanak fel, hogy az eldobható hulladék csökkentése érdekében fokozottabban összpontosítsanak az energiafogyasztásra és a fogyasztás előtti gyakorlatokra, amikor a csomagolásról van szó.
A magas fosszilis tüzelőanyag és a rossz hulladékgazdálkodási gyakorlat által okozott üvegházhatású gázok (ÜHG) az afrikai bevonatipar előtt álló két legnagyobb kihívás, és ezért sürgető a fenntartható megoldások innovációja, amelyek nemcsak az ipar fenntarthatóságát védik, hanem biztosítják a gyártókat és a szereplőket az egész világon. minimális üzleti kiadások és magas bevételek értéklánca.
A szakértők most nagyobb hangsúlyt fektetnek az energiafogyasztásra és a fogyasztás előtti gyakorlatokra a csomagolásnál, hogy csökkentsék az eldobható hulladékot, ha a régió hatékonyan hozzá kíván járulni a nettó nullához 2050-re, és bővíteni kívánja a bevonatipar értékláncának körforgását.
Dél-Afrika
Dél-Afrikában a bevonóüzemek működésében a fosszilis energiaforrásoktól való erős függés, valamint a jól szabályozott és végrehajtható hulladékártalmatlanítási eljárások hiánya arra kényszerítette az ország bevonóipari vállalatait, hogy a tiszta energiaellátásba és a csomagolási megoldásokba való beruházást válasszanak. amelyeket mind a gyártók, mind a fogyasztók újra felhasználhatnak és újrahasznosíthatnak.
Például a fokvárosi székhelyű Polyoak Packaging, egy olyan vállalat, amely élelmiszerek, italok és ipari alkalmazásokhoz környezetbarát merev műanyag csomagolások tervezésére és gyártására szakosodott, azt állítja, hogy az éghajlatváltozás és a műanyagszennyezés részben a gyártási szektornak tulajdonítható, beleértve a A bevonatipar a világ két „gonosz problémája”, amelyre azonban megoldások állnak rendelkezésre az innovatív bevonatpiaci szereplők számára.
Cohn Gibb, a vállalat értékesítési menedzsere 2024 júniusában Johannesburgban elmondta, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának több mint 75%-áért az energiaszektor felelős a fosszilis tüzelőanyagokból nyert globális energia mellett. Dél-Afrikában a fosszilis tüzelőanyagok az ország teljes energiájának 91%-át teszik ki, szemben a globálisan 80%-kal, ahol a szén dominál a nemzeti áramellátásban.
„Dél-Afrika a 13. legnagyobb üvegházhatást okozó gázok kibocsátója a G20 országok közül a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátású energiaszektorral” – mondja.
Az Eskom, Dél-Afrika energiaszolgáltatója „az üvegházhatást okozó gázok világszintű legnagyobb termelője, mivel több kén-dioxidot bocsát ki, mint az Egyesült Államok és Kína együttvéve” – jegyzi meg Gibb.
A kén-dioxid magas kibocsátása hatással van Dél-Afrika gyártási folyamatára és rendszereire, ami szükségessé teszi a tiszta energiaforrásokat.
A fosszilis tüzelőanyag-kibocsátás csökkentésére és a saját működési költségek csökkentésére irányuló globális erőfeszítések támogatására irányuló törekvés, valamint az Eskom költségei által kiváltott tartós terheléscsökkenés mérséklése a Polyoakot a megújuló energia felé terelte, aminek köszönhetően a vállalat közel 5,4 millió kWh-t termelne évente. .
A megtermelt tiszta energia „évente 5610 tonna CO2-kibocsátást takarítana meg, aminek elnyeléséhez évi 231.000 fára lenne szükség” – mondja Gibb.
Bár az új megújuló energia beruházás nem alkalmas a Polyoak működésének támogatására, a társaság időközben generátorokba fektetett be, hogy a terhelés leválasztása közben is zavartalan áramellátást biztosítson az optimális termelési hatékonyság érdekében.
Gibb szerint Dél-Afrika a világ egyik legrosszabb hulladékgazdálkodási gyakorlattal rendelkező országa, és a bevonatgyártók csomagolási innovációs megoldásaira lenne szükség, hogy csökkentsék az újra nem felhasználható és nem újrahasznosítható hulladék mennyiségét egy olyan országban, ahol akár 35% A háztartások többségének nincs hulladékgyűjtési formája. Gibb szerint a keletkező hulladék nagy részét illegálisan rakják le és helyezik el a gyakran terjeszkedő informális településeken.
Újrafelhasználható csomagolás
A legnagyobb hulladékkezelési kihívást a műanyag- és bevonatcsomagoló cégek és a beszállítók jelentik, hogy csökkentsék a környezetterhelést a hosszú élettartamú újrafelhasználható csomagolások révén, amelyek szükség esetén könnyen újrahasznosíthatók.
2023-ban a dél-afrikai erdészeti és halászati és környezetvédelmi minisztérium kidolgozta az ország csomagolási irányelvét, amely a fém, üveg, papír és műanyag csomagolóanyag-áramok négy kategóriáját fedi le.
A minisztérium szerint az iránymutatás az, hogy „a terméktervezés javításával, a termelési gyakorlat minőségének javításával és a hulladékkeletkezés megelőzésének elősegítésével csökkentse a hulladéklerakókba kerülő csomagolások mennyiségét”.
"E csomagolási irányelv egyik legfontosabb célja, hogy segítse a tervezőket a csomagolás minden formájában, hogy jobban megértsék tervezési döntéseik környezetvédelmi vonatkozásait, ezzel is elősegítve a helyes környezetvédelmi gyakorlatokat a választás korlátozása nélkül" - mondta Creecy Barbara, a DFFE korábbi minisztere, aki azóta a közlekedési osztályra került.
A Polyoaknál Gibb elmondása szerint a vállalat vezetése előretört a papírcsomagolás terén, amely a „kartonok újrafelhasználására, a fák megmentésére” összpontosít. A Polyoak kartondobozai biztonsági okokból élelmiszer-minőségű kartonpapírból készülnek.
„Átlagosan 17 fa szükséges egy tonna szénkarton előállításához” – mondja Gibb.
„A kartondoboz-visszaküldési rendszerünk megkönnyíti az egyes kartonok átlagosan ötszöri újrafelhasználását” – teszi hozzá a 2021-es mérföldkőhöz, miszerint 1600 tonna új kartont vásárolunk, és így 6400 fát takarítunk meg.
Gibb becslése szerint több mint egy év alatt a kartondobozok újrafelhasználása 108 800 fát takarít meg, ami 10 év alatt egymillió fának felel meg.
A DFFE becslése szerint az elmúlt 10 évben több mint 12 millió tonna papírt és papírcsomagolást hasznosítottak újrahasznosításra az országban, a kormány szerint 2018-ban a hasznosítható papír és csomagolás több mint 71%-át gyűjtötték össze, ami 1285 millió tonnát jelent.
De a legnagyobb kihívás Dél-Afrikával szemben, akárcsak sok afrikai országban, a műanyagok, különösen a műanyag pelletek és műanyagok növekvő szabályozatlan ártalmatlanítása.
"A műanyagiparnak meg kell akadályoznia, hogy műanyag pellet, pelyhek vagy porok kerüljenek a környezetbe a gyártó és elosztó létesítményekből" - mondta Gibb.
Jelenleg a Polyoak egy „fogd el a pellethajtást” elnevezésű kampányt, amelynek célja, hogy megakadályozza a műanyag pelleteket, mielőtt azok bekerülnének a dél-afrikai csapadékvíz-elvezetőkbe.
„Sajnos a műanyag pelletet sok hal és madár ízletes ételének tartják, miután átcsúsznak a csapadékvíz csatornákon, ahol bejutnak a folyóinkba, lefelé haladva az óceánba, és végül kimosódnak a strandjainkra.”
A műanyag pellet gumiabroncsporból származó mikroműanyagból és a nylon és poliészter ruházat mosásából és szárítógépéből származó mikroszálakból származik.
A mikroműanyagok legalább 87%-a került forgalomba útburkolati jelek (7%), mikroszálak (35%), városi por (24%), gumiabroncsok (28%) és gumiabroncsok (0,3%).
A helyzet valószínűleg továbbra is fennáll, mivel a DFFE szerint Dél-Afrikában „nincs nagyszabású, fogyasztás utáni hulladékkezelési program a biológiailag lebomló és komposztálható csomagolás szétválasztására és feldolgozására.
"Ennek következtében ezeknek az anyagoknak nincs belső értéke a formális vagy informális hulladékgyűjtők számára, így a termékek valószínűleg a környezetben maradnak, vagy legjobb esetben is a hulladéklerakókba kerülnek" - mondta a DFFE.
Ez annak ellenére van így, hogy létezik a fogyasztóvédelmi törvény 29. és 41. szakasza, valamint a 2008. évi szabványügyi törvény 27. (1) és {2. szakasza, amelyek megtiltják a termék összetevőire vagy teljesítményjellemzőire vonatkozó hamis, félrevezető vagy megtévesztő állításokat, valamint a vállalkozásokat abban, hogy hamisan állítsanak vagy működjenek olyan módon, amely valószínűleg „azt a benyomást keltheti, hogy a termékek megfelelnek a dél-afrikai nemzeti szabványnak vagy a SABS más kiadványainak”.
A DFFE rövid és középtávon arra ösztönzi a vállalatokat, hogy csökkentsék a termékek és szolgáltatások környezeti hatását a teljes életciklusuk során, „mivel az éghajlatváltozás és a fenntarthatóság ma a társadalom legnagyobb kihívása, ezért ez a legfontosabb.”
Feladás időpontja: 2024. augusztus 22
